Címnek adhattam volna azt is, hogy Elfeledett vagy magára hagyott tanösvény az autópályák árnyékában...olvastam véleményeket, mindenki csalódott és nem véletlenül sajnos. A leírások alapján 2018-ban adták át ezt a tanösvényt azzal a céllal, hogy megmentsék a Sasfészek-tó élővilágát. Ez nagyon szép dolog. A kérdés, hogy akkor miért nem tartják karban, miért hagyják magára? Úgy éreztük, tartoztunk az ördögnek egy úttal... Azért leírom, hátha mégis kíváncsiak vagytok rá.
GPS-be beütjük, hogy Sasfészek-tó. Biatorbágy-Páty határán valahol...Nem pontosan oda visz és figyelni kell nagyon, nehogy felmenjünk az autópályára. A biatorbágyi ipari parkhoz kell befordulni, ott találunk a sorompós bejáró előtt oldalt egy fehér murvás leállót, nos itt kell leparkolni. Úgy kérdeztük meg mi is az ipari park portását, össze-vissza kóvályogtunk. Ha itt kiszállunk és szembe nézünk, meglátjuk a kis tavat és a tanösvény táblát. Jól nézzük meg a tavat innen fentről, többet a tanösvényen nem látjuk. Sajnos. 2018-as képek szerint a stég pont erre szolgált. Látszik, hogy anno rengeteget belefektettek a tanösvény létrehozásába, van új madárles még itt fent kezdésként, szuperek a járható pallósok a nádasok között, de kb. ennyi. Tény, hogy rengeteg madárfajt hallhatunk, amelyek hangosan próbálják érvényesíteni hangjukat az autópályán elhaladó forgalom zajával szemben. Mindezt úgy, ha felnézünk, az ipari parkot látjuk. Az élővilág próbál életben maradni, az életéért kiált.
 |
| A madárles |
Lépcsőn megyünk lefelé. 6 állomást írnak, nos ebből öt táblát találtunk. A tavat körbejárni, a tóhoz közel kerülni nem lehet, körbe nádas és bozótos van. Sokszor jutott eszembe Matula bácsi és Tutajosék.... így kérem, rövid nadrágban, ne menjünk erre a tanösvényre, bármilyen meleg is van!
Ha leértünk, indul a tanösvény csuda klassz pallósokkal...
Van egy kis kitérő is (stég), mintha azért hozták volna létre, hogy lássuk a tavat. A nádas viszont olyan magas, hogy ez lehetetlen.
Pár perc és a tanösvény sarkához, az ipari park épületei mellé érünk, ahol padot és tűzrakót is találunk. Nem igen lenne itt kedvem sütögetni az autók zajában...
Ez után egy derékig-mellig érő, növényes (csalános is!) kis ösvényén mehetünk tovább, mely az ég világon sehová nem vezet, csak a lápos susnyásba....Sajnos. Ott megálltunk és néztük, merre tovább, próbáltunk kijutni a szélére, átvágni magunkat a fabozóton, de rá kellett jönnünk egy-két sérülés után, hogy innen nincs tovább, jobb, ha visszamegyünk.
 |
| Az utolsó tábla, melyet láthatunk....és a folytatás...nincs értelme tovább menni.. Ez után a tábla után már nincs értelme tovább menni...    
Irány vissza!
 |
Ennyit tudtam írni a tanösvényről. Azonfelül, hogy ezzel igyekeznek megmenteni a kis élővilágot, más értelme sajnos nem sok. Szívesen láttuk volna a tavat, leültünk volna megpihenni a partjára és kiszakadtunk volna a zajos világból, de nem lehetett....Kb. fél óra időtöltés volt, nem több... De az is lehet, hogy csak ennyi volt a cél. Nem tudom. Aki járt itt 2018-ban, mit tapasztalt?
Viszlát tanösvény!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.